Az SAI olyan, mint a lázas betegnek adott lázcsillapító, azaz csak tüneti kezelés. A klímaváltozás okát nem szüntetné meg, a levegőbe jutó szén-dioxid mennyiségét értelemszerűen nem csökkentené. Sőt, ha ilyen olcsón és egyszerűen meg tudnánk oldani a Föld hűtését, akkor elvesztenénk a szén-dioxid kibocsátás csökkentésének ösztönzőit, vagyis nem törődnénk vele, nem finanszíroznánk az ezzel kapcsolatos kutatásokat. Azok a fejlesztések, amelyek a szén-dioxid levegőből való kivonásának lehetőségeit kutatják, valószínűleg szintén leállnának. Abba az ördögi körbe kerülnénk, hogy egyre jobban hűteni kellene az egyre jobban melegedő Földünket, és a fejünk felett lebegne annak a réme, amit az SAI bármilyen okból történő leállása jelentene. Ha ugyanis a szórás hirtelen megszűnne, akkor az addig sikeresen lehűtött földfelszín olyan gyorsan melegedne vissza egy vélhetően még a mainál is jóval magasabb szintre, hogy azt az élővilág alig bírná elviselni. Pásztor János, a téma szakértője, a C2G2 nevű, geomérnökséggel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó szervezet vezetője nemrég egy beszélgetésben el is mondta, hogy a tudományos életen kívül a hivatalos állami vagy nemzetközi szervezetek nem is nagyon foglalkoznak a témával.
A lovas kocsiról a kocsis átkiáltott a kerítésen, és a gazdát kereste. A gazda még nem volt itthon, a városban dolgozott, ezért csak az asszonnyal tudott beszélni. 7. Régies: Parasztember megszólítása, főleg keresztnév után. A szomszéd átkiáltott a kerítésen: – János gazda! Itthon van? A postás már messziről kiabált a kerékpárjáról: – István gazda, levele jött! Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 172 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótá érheted el. WikiSzótá előfizetés
Így már nem is tűnik annyira vészesnek az egész, a gyakorlati megvalósítás azonban még sincs napirenden, és ennek számos alapos oka van. A légkör nagyon komplex rendszer, és elméletben hiába működik kiválóan a szórás, szinte semmilyen gyakorlati tapasztalatunk nincs arról, hogy ha ekkora méretben avatkoznánk be, akkor mi történne. Jelenlegi ismereteink szerint a beavatkozás a napsugárzás mértékének visszafogása miatt az alsóbb rétegekben a csapadékképződés rendszerét, a nagy globális légáramlatokat, a víz körforgását is, vagyis végső soron a helyi időjárási viszonyokat is megváltoztatná. Félő, hogy egyes helyeken aszály és elsivatagosodás, máshol árvíz veszélye fenyegetne. Valójában azt sem tudjuk, hogy a szulfátok hogyan hullanak vissza a légkör alsóbb rétegeibe és a földre, márpedig alapvetően mérgező vegyületekről van szó. Ha nem tudjuk előre biztosan megmondani, hogy a beavatkozás előnyeit egyenlő mértékben élvezheti mindenki, akkor a világot automatikusan nyertesekre és vesztesekre osztjuk, ami egyrészt igazságtalan, másrészt eleve lehetetlenné teszi a globális projekt megvalósítását, hiszen a várható vesztesek soha nem fognak belemenni a kivitelezésbe.
Az anyag fokozatosan "kihullik" a levegőből, azaz visszatér a földre, így hatása csak átmeneti, mértéke pedig az anyag mennyiségétől függ. 1991-ben egy fülöp-szigeteki vulkán, a Mount Pinatubo 20 millió tonna kén-dioxidot bocsátott a légkörbe, amely jó ideig távol tartotta a napsütés jelentős részét, és egy fokkal csökkentette a régióban a felszíni átlagos hőmérsékletet. Az angolul stratospheric aerosol injectionnek (SAI) nevezett elképzelés ezt a természeti jelenséget szeretné utánozni, a sztratoszférába szórna aeroszolokat, azaz apró részecskéket. Az ötletben talán az a legmeghökkentőbb, hogy a globális mérethez és hatáshoz képest tulajdonképpen még olcsó is. A repülők fejlesztését 2 milliárd dollárra teszik, a szórás pedig évi 2-2, 5 milliárd dollárból kihozható lenne. A repülők kétszer magasabban járnának, mint a polgári repülés, így azt, és az állatvilágot sem zavarnák, és mivel abban a magasságban már elég stabil a légkör, attól sem kellene tartanunk, hogy a kiszórt anyag nagy mennyiségben egyszerre hullik a fejünkre.
Felnőttképzési törvény hatálya alá tartozó engedélyezett képzések (OKJ-s képzések) Felnőttképzési törvény hatálya alá tartozó engedélyezett képzések (D képzési körös képzések) Támogatásokhoz kapcsolódó kötelező képzések – Vidékfejlesztési Program keretében, VP-1-1. 1. 1-17 kódszámú projekt Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hatáskörébe tartozó engedélyezett Mesterképzések Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara által engedélyezett képzés