Ez azért van, mert noha e szakaszon esése a jelentős rövidítések ellenére sem növekedett számottevően, egészen a Maros torkolatáig nem kap érdemi hordalékutánpótlást. (A saját energiájával a mederből kitermelt anyag többnyire finomszemcsés, amelyet még a lassú folyású víz is könnyen magával visz. ) Így medre itt fokozatosan kimélyül, és kisvízszintje is csökken (pl. Csongrádnál több mint 330 cm-rel). A Zagyva és a Hármas-Körös szintén egyensúlyi, azaz eróziós végállapotban érkezik a Tiszához, miután hordalékát a Jászsági-, illetve a Körösvidéki-süllyedék a megnövekedett esése ellenére is felemészti. Szegednél ellenben a betorkolló legnagyobb mellékfolyó, a Maros ismét nagy tömegű hordalékot hoz, ami a Tisza szakaszjellegét kanyarogva feltöltővé változtatja. Ez az oka, hogy a betorkollás alatt a Tisza medrében zátonyok vannak. Az ellentéteket példázza, hogy míg a folyó Szeged feletti mélyítő munkája időnként a mederből pleisztocén gerincesek csontvázait hozza napvilágra, addig a begátolás miatt a hullámteret tartósan elborító árvizekből annyi iszap rakódik le, hogy vastagsága a Körös-torkolat alatt a szabályozások óta már a 2 métert is megközelítette.
A hegység hosszú, erőteljes emelkedése következtében a legmagasabb teraszszintek a 300 m-t is elérik a mai víztükör felett. A Garam betorkollása alatt a Duna a Börzsöny és a Visegrádi-hegység között húzódó Visegrádi-szorosba lép. A magasan fekvő teraszok (a legmagasabb 360 m-rel van a Duna mai szintje felett) arról tanúskodnak, hogy a meder a hegység folyamatos kiemelkedésével párhuzamosan vágódott be. Az emelkedés azonban mérsékelte a folyam esését, ezért hordalékából a szoros bejárata fölött több szigetet épített (pl. Prímás-sziget). A két hegység vulkanikus kőzetanyaga a Duna alatt összefügg, mintegy sziklanyerget képez. Az andezit kőzetágy töredezettsége – egyebek között – arra vall, hogy a folyó szerkezetileg előrejelzett völgyben véste ki útját. A kemény kőzet a folyót – átfolyásának fenntartása érdekében – napjainkban is felsőszakasz jellegű eróziós munkára kényszeríti. A Dunakanyar mindkét oldalról emelkedő hegyvonulatok keretébe vágódó, szűk völgye – kulturális értékek és történeti emlékek egész sorát őrző településekkel – méltán bűvöli el az idelátogatókat.
Másrészt – mivel elfogy, pontosabban mélyre süllyed a meder fenekét eddig oltalmazó pleisztocén kavicsanyag – a folyam innentől szabadon fejleszti hatalmas kanyarulatait. (Ezek legtöbbjét a múlt századi szabályozások során levágták. ) Ennek megfelelően, mint a bemutatott térképsorozaton láthatjuk, a folyam mederalakító tevékenysége még a fiatal helyi süllyedéket kitöltő sárközi Duna-szakaszon is erőteljes kanyarulatképzéssel párosult. Egy kanyarulat életkora – a kezdettől a természetes leűződésig – itt kb. 150 évig tartott. Ma a medervonal nagyobb eltolódását mesterséges partvédművek akadályozzák. A védgátak egészen a déli határig kísérik a folyamot, amely az 1433, 0 folyamkilométernél hagyja el az ország területét. A Duna jobb parti mellékfolyói közül érdekes a Sió és a Sárvíz eltérő medermechanizmusa. A Sió mesterséges víziút jellegéből következik, hogy a magasabban fekvő Balaton és a Duna közötti szintkülönbséget nem tudta kiegyenlíteni: a medre végig bevágódó felsőszakasz jellegű. Ellenben a szerkezeti árokban létesített Sárvíz-csatorna – kevés vize és esése miatt – a végállapot jellegzetességeit mutatja, azaz se nem mélyíti, se nem tölti medrét.
és az 1. -es fkm., a Duna 1630-1657 fkm. közötti szakaszán, valamint a Rókás és a Háros körüli vízálláson, az? Újpesti?, és a? Foka? öblökben horgászni. Az engedély nem érvényes a Szabadkikötő I-II-es kereskedelmi medencékre, valamint a Lágymányosi, Hárosi, és a Petróleum öblökre. Felnőtt horgász egy időben két, míg ifjúsági és gyermek horgász 1 db horgászfelszereléssel horgászhat. Felnőtt horgász az engedély birtokában naponta 3 db békés nemes halat 1 db ragadozót és 5 kg egyéb halat foghat meg. Ifjúsági és 65 éven felüli horgász az engedély birtokában naponta 2 db békés nemes halat 1 db ragadozót és 3 kg egyéb halat foghat meg. Gyermek horgász az engedély birtokában naponta 1 db nemes halat és 3 kg egyéb halat foghat meg. A nemes hal fogását a horgász készség ismételt visszadobása előtt a fogási naplóba kötelező beírni. A halőr az ellenőrzése során átvizsgálhatja a horgász csomagjait és az autóját. A horgász a horgászhelyet köteles tisztán tartani. A halászati őrön kívül a Dunai Vízirendészet rendőrei is ellenőrizhetik a horgászt.
Duna A Duna jobb parti mellékfolyói: a Lajta, a Rábca a Rába, aminek a teljes hossza: 322 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 211, 3 km, a Sió -csatorna, aminek a teljes hossza: 120, 8 km, és a Dráva, ami teljes hossza: 749 km, ebből mindössze 90 km hajózható. A Duna bal parti mellékfolyója: az Ipoly, jelenlegi teljes hossza: 212, 43 km (szabályozás előtt 254 km), magyarországi szakaszának hossza 143 km. A Tisza jobb parti mellékfolyói: a Bodrog, teljes hossza: 65 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 51, 1 km, a Sajó, teljes hossza: 230 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 125, 1 km, a Hernád, teljes hossza: 286 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 118, 4 km, és a Zagyva, teljes hossza 180 km.