A szakértők nem tudják, mi lehet az oka. Az Európai Űrügynökség (ESA) Swarm műholdjainak adataiból arra a megállapításra jutottak a kutatók, hogy Ez a folyamat Dél-Amerika és Afrika közötti területen jellemző leginkább, ebben a régióban ugyanis az elmúlt 50 évben – azaz 1970 és 2020 között – 9%-kal gyengült a mágneses mező, aminek minimum ereje 24 ezer nanotesláról 22 ezerre csökkent. ESA on Twitter In an area stretching from Africa to South America, Earth's magnetic field is gradually weakening. Scientists are using data from @esa_swarm to improve our understanding of this area known as the 'South Atlantic Anomaly' 👉 A szakértők sem tudják, mi lehet ennek az oka, de elképzelhetőnek tartják, hogy ez a folyamat a pólusváltás – amikor az északi és a déli pólus megcserélődik* – első jelei lehetnek. A legutóbbi ilyen esemény az ún. Brunhes-Matuyama pólusváltozás volt 780 000 évvel ezelőtt. A pólusváltás időtartama átlagosan 5000 év, de tarthat 1000 vagy 20 000 évig is. (Wikipedia) Mivel a Föld mágneses tere védi a földi élővilágot a világűrből érkező sugárzásokkal szemben, illetve a Nap töltött részecskéitől, ezért a pólusváltások időtartama alatt az élőlények a mágneses tér megszűnése miatt védtelenné válnak.
A jelenséget a népszerű irodalom geodinamónak nevezte el. A Föld magjának áramlása hozza létre a bolygó mágneses terét (geodinamó-elmélet) Fotó: USGS Azóta az elmélet a tudományos konszenzus alapjává vált. A föld mélyébe sugárzott hanghullámok visszaverődési mintázatait elemezve felfedeztük, hogy a Föld magja két rétegből áll. Belül helyezkedik el a szilárd fémmag, amely a brutális nyomás miatt nem olvad föl, pedig hőmérséklete 6000 Celsius-fok, picit melegebb, mint a Nap felszíne. Körülötte pedig a külső mag, amely főként olvadt vasból áll. Ennek térfogata alig hétszerese a Holdénak. Az olvadt külső mag kifelé hűl, vagyis sűrűséggrádiens alakul ki benne. Ez azt jelenti, hogy a belső mag környezetében melegebbé, ezáltal könnyebb válik az olvadt fém, ami feláramlik a felszín felé. Ott lehűl, nő a sűrűsége, és visszasüllyed a mélybe. Így állandó áramlási körök jönnek létre benne, az áramlás pedig mágneses mezőt hoz létre. Probléma megoldva! Ja, mégsem: a Föld ugyanis forog, és ez bezavar a külső mag áramlásába.
Viszont egyelőre nem tudtak spontán mágneses teret létrehozni, ehelyett kénytelenek kezdetben kívülről mágnesességet közölni a rendszerrel, amit a forgó gömb utána már fenntart. Ez érezhetően nem az igazi, hiszen eddig nem sikerült igazolni, hogy a Föld mágneses tere a semmiből is létrejöhetett, csupán a fémáramlás hatására. Márpedig amíg ez nincs meg, addig a modell jóslatait sem lehet igazán komolyan venni. A feltételezések szerint a spontán mágneses mező kialakulásához szükség volt egy másik erőre, amely a forgó Földet kibillentette az egyensúlyából - például a Hold gravitációjára. Bár a marylandi gömböt nem tudják így billegtetni, egy továbbfejlesztett eszköz, amelyet a drezdai Helholtz Kutatóközpontban terveznek beindítani, két tengely mentén tud majd forogni. Ez a Dresdyn-kísérlet, amelyet a Drezda és a dinamó szavak összevonásával neveztek el. Az elméleti számítások szerint ebben már létre kell jönnie a spontán mágneses térnek. A kísérlet nem lesz veszélytelen, hiszen nyolc tonna olvadt nátrium forgatásáról van szó.
A mágneses tér lokális rendellenességei ( mágneses anomália) felszín alatti kőzetekre, érctelepekre utalnak. Alkotói: mágneses elhajlás mágneses lehajlás vízszintes ható függőleges ható teljes térerősség. Ezeket teodolittal, iránytűvel, magnetométerrel vagy indukciós módszerekkel határozzák meg. Keletkezése [ szerkesztés] A Föld mágneses terét elsősorban a nagyrészt vasból álló belső mag folyékony részének dinamóhatása hozza létre. A mintegy 7000 kilométer átmérőjű földmag alkotja a Föld fémes belsejét. Ez nagyjából akkora, mint a Hold, és olyan forró, mint a Nap felszíne. Osztrák kutatók szerint ha a földmag kizárólag vasból állna, az elektronok a vasban viszonylag szabadon mozognak, így a meleget elszállítanák a magból, nem lenne szükség a konvekciós áramlatokra. Ha így lenne, a Földnek nem lenne mágneses tere. A nikkel nagy nyomás alatt másképp viselkedik, mint a vas, jóval gyakoribb benne az úgynevezett elektronszóródás, mint a vasban, ebből következik, hogy a nikkel és így a földmag hővezető képessége is sokkal gyengébb, mint a vasé.
A New Scientistnek nyilatkozó John Tarduno, a Rochesteri Egyetem munkatársa szerint lassan megértjük, hogy ezek az anomáliák a mágneses mező erősségében hogyan jönnek létre, és hogyan vezetnek időnként pólusátforduláshoz. Persze a nagy kérdés magától értetődően az, hogy a mágneses északi sark jelenlegi egyre gyorsuló mozgása vajon az anomáliák erősödését jelzi-e, ami belátható időn belül a sarkok átbillenését eredményezheti. Tökéletlen modellek Kizárni nem lehet, bár a tudósok nagy többsége nem számít arra, hogy ez emberi lépték szerint a közeljövőben be fog következni. Egy kutatócsoport a Párizsi Egyetemen és a Dán Műszaki Egyetemen komputermodelleket fejlesztett a mágneses mező jövőbeli viselkedésének jóslására. A modell képes arra, hogy az áramló mágnesezhető folyadék által létrehozott kétpólusú rendszereket hozzon létre, és részlegesen már lehetséges vele a földi mágneses tér szimulálása. De az még a szerzők szerint is messze van, amikor prediktív erejű szimulációkat tudunk futtatni.
Egy másik elmélet szerint a Föld magja nem vasból épül fel, hanem sokkal sűrűbb elemekből. Az itteni nukleáris reakciók okozzák a mágneses mező változásait. Mivel a Föld mágneses tere védi a földi élővilágot a világűrből érkező sugárzásokkal szemben, ezért a pólusváltások időtartama alatt az élőlények a mágneses tér megszűnése miatt védtelenné válnak. A múltban történt pólusváltások ideje alatt a régészeti leletek alapján nem történt tömeges fajpusztulás. A mágneses mező érzékelése [ szerkesztés] Az állatok (köztük legismertebbek a madarak és a teknősök) vonulásuk során a Föld mágneses pólusaihoz igazodnak. [6] Német és cseh kutatók szarvasmarha, európai őz és gímszarvas megfigyelésével kimutatták, hogy az állatok legelés és pihenés közben is a mágneses észak-dél irányhoz igazodnak. Az érzékelés mechanizmusa egyelőre nem ismert. [7] Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Mágneses deklináció Mágneses inklináció Kurszki mágneses anomália Külső hivatkozások [ szerkesztés]
A legutolsó ilyen esemény, a Brunhes–Matuyama-pólusváltozás 780 000 évvel ezelőtt történt. A kutatók szerint az sem elképzelhetetlen, hogy az anomália idővel kettészakad, és egy Afrika fölötti is kialakul. A folt területe az elmúlt években folyamatosan nőtt, a határvonala pedig egyre nyugatabbra "vándorolt". Ebből gondolják azt, hogy akár egy második központ is létrejöhet. Korábban más furcsa események is történtek a mágneses mezővel. Egy, a Wikipédia által is jegyzett esemény szerint 2003 októberében a Föld mágneses terét egy hatalmas napkitörés részecskehulláma érte el, amely intenzív geomágneses vihart idézett elő, és szokatlan sarki fényt okozott. A mágneses tér igen fontos feladatot lát el, hiszen megvéd minket és az élőlényeket az űrből érkező veszélyes sugárzástól, és az úgynevezett napszelektől. A mágneses teret a Föld külső magjában található forró, folyékony vas mozgása generálja. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.