Amennyiben a gyomor kiürülése nehezített, ajánlatos pépes, folyékony ételeket fogyasztani.
2017. szeptember 26. kedd, 07:00 Általános diplomás bérminimumot javasol a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), javaslatukat az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácson keresztül a kormányhoz is eljuttatják. A szervezet múlt heti, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az érdekképviselet azt javasolja, hogy a minimálbér és a szakmunkás bérminimum mellett 2018. január 1-jétől a kormány és a szociális partnerek vezessék be a diplomás bérminimumot. Javaslatuk szerint ez a felsőfokú végzettséget, szakképesítést igénylő munkakört betöltők számára lenne kötelező, mértéke pedig a mindenkori szakmunkás bérminimumnál 35 százalékkal lenne magasabb. A közleményben emlékeztetnek, hogy a minimálbér és a szakmunkás bárminimum főleg az utóbbi két évben jelentősen emelkedett, ezt azonban nem követte a kvalifikáltabb munkaerő bérfejlesztése. A közalkalmazotti illetményrendszer több mint kilenc éve változatlan, és előfordul, hogy egy kezdő szakmunkás és egy akadémiai doktor a fizetési besorolása szerint ugyanakkora illetményre jogosult.
Sok esetben egyértelműek az előírások, viszont számos, ú. n. "OKJ-s szakma" esetében felmerülhet a kérdés: Pl. alapfokú iskolai végzettségre alapozó, iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető alsó középfokú szakképesítésnek nevezett munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak jár-e a garantált bérminimum, ilyen munkakör pl. a targoncavezető, könnyűgépkezelő? Az uralkodó szakmai álláspont szerint igen. Nem köteles ugyanakkor a munkáltató garantált bérminimumot fizetni a munkavállalónak akkor, ha az adott munkakör alapfokú végzettséggel valóban betölthető, még akkor sem, ha az adott személy érettségivel, vagy akár diplomával rendelkezik (amely nyilván nem releváns az adott munkakörben). Szintén gyakran felmerülő kérdés, hogy az egyszerű érettségi bizonyítvány (szakma nélkül) elvárása esetén meg kell-e fizetni a garantált bérminimumot, hiszen gyakran halljuk a megtévesztő "szakmunkás minimálbér" kifejezést. Az "érettségi" középfokú iskolai végzettség, tehát egyértelmű, hogy ilyen elvárás esetén a garantált bérminimum jár a munkavállalónak.
A javaslatot a szakszervezet átadja az Országos Közszolgálati Egyeztető Tanácsnak, a szervezetet pedig arra kérik, hogy juttassa el a kormányhoz is. Ossza meg a bejegyzést
Válaszát kérem indokolja! Ön fontosnak tartja, hogy gyermeke szeresse a meséket (olvasott, hallott, látott)? Válaszát kérem indokolja! Köszönöm, hogy válaszaival segítette a munkámat!
Mely munkakörökben dolgozóknak kell megfizetni a garantált bérminimumot 2017-ben? A jogszabály tartalmilag nem változott, a 430/2016. (XII. 15. ) Kormányrendelet szerint: …a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma… A kérdés azért hangsúlyosabb jelenleg, mert 2017. január 1-től a garantált bérminimum jelentősen emelkedett a 2016. évihez képest, melynek cégükre fordításával, kigazdálkodhatóságával, a munkáltatók mostanság szembesülnek, s keresik az "alternatívákat". Kiindulási alapként megállapítható, hogy a munkakörnek az adott munkahelyre érvényes konkrét tartalmát – így az elvárt végzettséget, szakképesítést – a munkáltató állapítja meg, és természetesen viseli e döntése következményeit. Döntése jogszerűen azonban nem lehet ellentétes jogszabályi előírással, illetve szakmai szabállyal, azaz nem alkalmazható olyan személy középfokú végzettséget/képzettséget előíró munkakörben, aki nem rendelkezik azzal a releváns végzettséggel.
FANSHOP A földi pokol Oszd meg az értékelést! A számokban Tények, érdekességek: 70 884 Színész adatlapok: 629 441 További hírességek adatlapjai: 306 610
Felhívjuk a T. munkáltatók figyelmét, hogy lényegtelen, milyen munkakör megnevezés szerepel a munkaszerződésben; a munkakört is – ahogy magukat a jogviszonyokat – tényleges tartalmuk szerint kell elbírálni, nem a használt elnevezés szerint. Fontosnak tartjuk továbbá megjegyezni, hogy a FEOR szám "csak" egy statisztikai besorolási rendszer – amely történetesen logikai összefüggést mutat az egyes munkakörökhöz kapcsolható végzettséggel/szakképesítéssel – de nem a FEOR szerinti besorolás alapozza meg kizárólagosan a munkakör tartalmát. Tapasztalat ugyanakkor, hogy a hatósági ellenőrzések gyakran figyelembe veszik a besorolások és a bérezés hatósági ellenőrzésekor. Köztudott, hogy a NAV bejelentések (T1041) tartalmazzák a munkakör FEOR szerinti besorolását, és a munkaidő mértékét is, így ennek "megváltoztatásával, átsorolásával" álláspontunk szerint – kockázatos helyzetbe hozhatja magát a munkáltató.