A SOMANDRIN szoba az egészség megőrzését szolgálja, rendszeresen tartunk itt foglalkozásokat egészségügyi, preventív céllal. A jól felszerelt tornaszoba mindennap a gyerekek rendelkezésére áll, az AIRES eszközöket terápiás célokra használjuk. A mindennapos nyári fürdőzésre a vízforgatós udvari medence ad lehetőséget, így téve elviselhetővé a nyári kánikulát. Mód van arra is, hogy a gyerekek fejlettségük ill. képességeik figyelembe vételével a nap folyamán külön foglalkozásokon is részt vegyenek: gyermek torna, úszás, gyermek táncház, kézműves foglalkozások, gyerek fantázia aerobik, angol nyelvoktatás A bölcsőde 48 férőhelyes, felújított épületben, saját udvari részeken, várja az 1 - 3 éves korú gyermekeket. A jól felszerelt csoport szobák, a kisgyermekek igényeinek megfelelően vannak berendezve és a szabad levegőzés, a nyári játék a füvesített udvarunkon biztosított. Gyermekképünk és célunk az, hogy a bölcsődébe érkező kis gyermekek biztonságban, egészséges, esztétikus környezetben, jól érezzék magukat.
000. Ft II. Helyezett – 10. - Ft III. Helyezett – 5. - Ft Egyéb nyeremények: A Gézengúz Óvoda felajánlja, hogy a díjazott verseket felhasználják az Óvodában óvodai ünnepségen, melyre a versek szerzőit szeretettel meghívják. A Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet (PEPI) felajánlja, hogy a díjazott verseket minden kategóriában megjelenteti a PEPI újságban. A győztesek meghívás kapnak a június 6-ra tervezett "Győztesek Gálája" c. eseményre a Csili Művelődési Központba, ahol előadhatják saját versüket. Ha az ötrészes pályázat sorozatba elegendő számú, megfelelő nívójú gyermekvers érkezik, a DéeMKá segítségével igyekszünk megszervezni egy gyermekvers kötet kiadását. A verseket ingyenes regisztráció után a oldalára kell feltölteni, gyermekvers kategóriában: A vers beküldésekor megjegyzésbe kéjük beírni: pályázat-föld Feltöltés után feltétlenül hozzá kell adni a "pályázat-föld" címkét, ez fogja jelezni, hogy melyik témakörű pályázatra érkezett a vers. A megfelelő címke nélkül a vers nem vesz részt a pályázaton!
Már közhírré szétdoboltatik: minden kislány férjhez adatik, szőkék legelébb, aztán feketék, végül barnák és a maradék. Aranyosi Ervin: Tavasztündér Tavasztündér, Tavasztündér, vártunk már rád, hova tűntél? Hova tűntél, merre jártál, vajon kire, mire vártál? Ifjak, lányok nagyon vártak, párra eddig nem találtak! Hideg szívük nem gyúlt lángra, tél nehezült a világra. de jó, hogy elő kerültél. a szerelem veled éled, ezért vártunk nagyon téged! Fű, fa, virág szárba szökken, a körforgás visszazökken, indul a tánc, szól az ének, járják ifjak, járják vének. hosszú volt a tovatűnt tél. De jó most végre itt veled, te gyönyörű szép kikelet. Fotó: Freepik/bearfoto
Kányádi Sándor: Bokor alján Bokor alján ibolya, ágak hegyén barka, a kerítés tetején csörög egy nagy szarka. Illatos az ibolya, és a barka selymes, a szarka meg szemtelen; szemtelen és nyelves. Csokorba az ibolyát, melléje a barkát! Hess el innen- ha tudod, hessentsd el a szarkát! Kányádi Sándor: Rigók Tegnap egy rigó fönn a fán, füttyentett egyet, s azután. tovaröppent a szomszéd fára. Ott várta a párja. És a párja is füttyentett egyet. És együtt a harmadik fára röppentek. Egy fa- egy fütty. Így szálltak fáról fára- s reggelre kizöldült a környék minden fája. Nemes Nagy Ágnes: Mit beszél a tengelice? Mit beszél a tengelice? Azt mondja a tengelice: Cipity Lőrinc, cipity Lőrinc, tyaf, tyaf, tyaf. Tengelice, fönn a fán, ilyen pici dal után mért mondod, hogy: tyaf, tyaf, tyaf? Pici madár vagyok én, pici nótát tudok én, cipity Lőrinc, meg egy pici tyaf, tyaf, tyaf!! Osvát Erzsébet: Rigó rikkant az ágról Énekkar a javából! Rigó rikkant az ágról. Fölvidul a föld, az ég. Felesel egy Nyitnikék.
Óvodás korban a versek, mondókák mondogatásának a célja, hogy a gyerekekkel megszerettessük az irodalmat. Ezen kívül a versek ugyanúgy segítik a belső képalkotás folyamatát, mint a mesék, bővítik a gyerekek szókincsét és különböző ismereteket is nyújtanak egy-egy témával kapcsolatban. Versek mondogatásával fejlődik a figyelem, az emlékezet és a beszédkészség is. A következő tavaszi ovis versek hangulata is magával ragadó, vidám, szinte elénk varázsolja a természetben végbemenő változásokat. Mondogassátok, olvasgassátok szeretettel! Tavaszi versek óvodásoknak: Madár János: Madárhívogató Gyere, gyere, kismadár tavasz lesz mégis, Gyere, gyere, kismadár, zengjen még az ég is! ülj ide az ágra, szólj rá a világra! Majtényi Erik: A tavasz Csipkés rüggyel, madárfüttyel köszön rám, köszön rád, s majd egy reggel, ha víg kedvvel jól megráz egy almafát, és a fáról, minden ágról szirmok fellege havaz, földön-égen csodaszépen tündököl fel a tavasz. Nagy Gáspár: Tavaszbíztató Télből elég már a juss ne késlekedj március meleg széllel ide fuss kívánom hogy messze juss!
Várjuk, várjuk a tavaszt, jó lenne, ha már megérkezne. Addig is, míg többnyire a szobában töltjük az időnket, mondjunk verset! Egészen biztosan tavaszi hangulatunk lesz! Csanádi Imre: Ibolyászó Erdőn, tar erdőn, ibolya nyílik kékellőn. Hegy, völgy, domboldal, éled édes illattal. Illattal édessel, szívig szerelmetessel. Lányok nevetnek: ibolyászni mehetnek; legényekre lelehetnek. Kulcsár Ferenc: Mondóka Sándor, József, Benedek hoz majd meleget, eleget. Sándor, a vándor, télbol lépked, lába nyomán a fű megéled. József, a jámbor, szellőn nyargal, erdőn-mezőn át tavaszi dallal. S mit tesz a bajuszos Benedek? Zsákból meleget ereget. Drégely László: Tavasz hívása Sándor, József, Benedek, Vártunk rátok eleget, Sok volt már a télből, Hóból, hideg szélből – Hozzatok meleget, Zöldellő rügyeket, Madár dala szálljon, Lepke táncot járjon, Süssél nap, fényes nap, Hozz meleget mindennap! Vidor Miklós: Virághívogató Ibolya, ibolya, vén erdőnek fiatal mosolya! Hóvirág, hóvirág, tárd ki nekünk a tavasz kapuját!
A nevezési díjakat az alábbi számlaszámra kell utalni: Kovács Ágnes Erste Bank 11650001-15896201-50000009 Az utaláskor nagyon fontos megjegyzésként a "pályázat-föld" megjelölés és a pályázó nickneve!! További részletek: Minden kérdésre szívesen válaszolok a Pályázattal kapcsolatban. Marie Marel, a moderátora ********** "Válaszok Miértkének" – Pályázati tájékoztató Mindannyian tudjuk, hogy az óvodás korú kisgyermeknek mennyi kérdése van, miközben az őt körülvevő világgal ismerkedik. Honnan? Hová? Merre? Miért? Miért?? Miért???
Virágot hint a friss szélbe, száll a színek zivatarja- s merre elmegy, a kopár föld virágoktól tarkabarka. Gazdag Erzsi: Itt a tavasz! Itt a tavasz! Itt van! Itt! A barackfa kivirít! Virágcsipke minden ág. Csupa virág a világ. Falu végén, a réten gólya sétál kevélyen. Csõre csattog: kelepel. Kérdi: "Van-e eledel? " Hét mezõben valahol traktor dübög, zakatol. Mi dolga van. mit csinál? Vetõgéppel szaladgál. Õszi búza zöldell már. Kicsi haris benne jár. Zöld búzában fia-nyúl bukfencezni most tanul. Tojáshéjból kiscsibe most lép a nap elibe. Kicsi kacsa mondja: "Sáp! Be gyönyörû a világ! " Tarka boci, bicegõ, rétre mehet, ha megnõ. Ma lett éppen egynapos. Azért ilyen aranyos. Hát a fecske Csõrében egy szénaszál. Fészket épít magának meg a hét kisfiának. Kiscsikó fut – futtában csengõ cseng a nyakában. Kicsi csengõ, kiscsikó, futni és csengetni jó. Tavaszi virágokról szóló letölthető játékokat, feladatokat találsz a Tavaszi virágok játékcsomagban. Kányádi Sándor: Májusi mondóka Kőről kőre bukfencezik a patak.
üzenet, Jöjj el, jöjj el, ülj le közénk kikelet. Napocskáról szóló verseket és kreatív ötleteket találsz ebben a bejegyzésben. Szécsi Margit: Március Téli szellők, fújjatok csak, játsszatok a hajamon. Olvassz havat, melengető márciusi szép napom. Fagyos folyó megáradjon, vessen bimbót minden ág. Szebb a somfa gyenge szirma mint a szürke jégvirág. Március van, március van. Ember s állat érzi már, dong a kaptár, szárnyat rezget százezernyi kismadár. Jó volna a nagykabátot, félredobni s könnyeden játszani és birkózni a városvégi zöld gyepen. Jó volna már munkálkodni, arra vár a kert, mező. Szép reményhez, szorgalomhoz kell a fény, a jó idő. Pacsirtának kék magasság, vetőmagnak tiszta föld – Jöjj el, tavasz, földről, égről már a telet eltöröld! Szalai Borbála: A napocska tükre A napocska bontogatta, fésülgette sugárhaját, csakhogy sehol nem lelt tükröt, hogy megnézze benne magát. Minden tavat, minden tócsát zöldesszürke páncél fedett… "No -gondolta a napocska-, eltüntetem én a jeget! " Kapta magát, s a kék égen egyre feljebb-feljebb hágott: melegével cirógatta, dédelgette a világot.
Kikerics, kikerics, kiderül az ég fölöttünk, ha te nyitsz! Osvát Erzsébet: Mondóka fagyoskodtunk eleget. De fukarul őrzitek a meleget! Három ravasz zsugori, bontsátok a zsákot ki! Fusson a hideg, jusson a meleg: erdőre, mezőre, libalegelőre, a kiskertbe, házba, házunknak udvarára. Gyertek szaporán, hozzátok a zsákot, bontsátok a zsákot! Irgum-burgum-murgum, meddig várjunk rátok?! Osvát Erzsébet: Három cimbora hozza már a meleget. Mindhármukon hátizsák Jönnek hegyen-völgyön át. Elöl Sándor billeg-ballag, a nyomában József baktat. Hátul szuszog Benedek … Cipelik a meleget: Sándor viszi a mezőre, József viszi az erdőbe. A megmaradt meleget tóba szórja Benedek. Rákos Sándor: Három vándor Baktat három vándor: Benedek, József, Sándor – elöl megy Sándor, Sándor után József, József után Benedek: ok hozzák a meleget! Sarkady Sándor: Gólyahír - Mi szél hozott, kisfutár? - Nem szél hozott, napsugár. - Kedves gazdád ki lehet? - Fűnevelő kikelet. - S mi a jó hír aranyom? - Sárgulhat a kalapom! - Jó a hír, jó a hír, Isten hozott, gólyahír!