A törvény ezt hívja önként vállalt túlmunkának. Kollektív szerződés rendelkezése esetén továbbra is legfeljebb évi 300 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, de ezen felül ha a munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodik, naptári évenként legfeljebb 100 óra rendkívüli munkaidő, "önként vállalt túlmunka" elrendelhető. Az új szabályok szerint a munkáltató a közölt munkaidőbeosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja. Pénzcentrum
Ez a korlátozás egyébként 2019. január 1-jétől eleve megszűnt minden olyan kedvezményes nyugdíjban részesülő hölgy tekintetében, aki e nyugdíja mellett a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban dolgozott, hiszen a munkabérét 2019. január 1-jétől fogva nem terheli nyugdíjjárulék, 2020. január 1-jétől pedig nem fogja terhelni társadalombiztosítási járulék, így a keresete eleve be sem számítható az éves összeghatárba. július 1-jétől ez a mentesség kiterjed minden jogviszonyra a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyek esetében is, ennek következtében hatályát veszíti az éves összeghatárra vonatkozó (a nyugdíjtörvényben szereplő) rendelkezés.
Tegnap Áder János, köztársasági elnök aláírta a 2019-es változásokat, amik a munkavállalókat érintik. Az új szabályozás már megjelent a Magyar Közlönyben - írja a Pénzcentrum. A Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent a túlóratörvény, a 2018. évi CXVI. törvény a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról. Ebben szerepelnek a Munka Törvénykönyvének azok a módosításai, mely miatt országos tüntetések kezdődtek, és ami miatt a szakszervezetek január közepére demonstrációt szerveznek. De mit tartalmaz a törvény? A munka törvénykönyve jövő január 1-jétől kimondja: a munkaidőkeret tartama - ha ezt objektív, vagy műszaki, vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják - kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónap. Évi 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, viszont rögzítik, hogy ezt meghaladóan a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján naptári évenként elrendelhető legfeljebb 150 óra rendkívüli munkaidő.
Megszavazták a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló új törvényt. Az új szabályozás nyugdíjakat és a nyugdíjasokat érintő legfontosabb rendelkezéseit Farkas András nyugdíjszakértő foglalta össze. Az új törvénynek a nyugdíjakat és a nyugdíjasokat érintő legfontosabb rendelkezései a következők: Garancia a kifizetésekre Az állam a társadalombiztosítási ellátások fedezetét akkor is biztosítja, ha a társadalombiztosítás kiadásai a bevételeket meghaladják. Ez a nyugdíjasok szempontjából különösen fontos garanciális rendelkezés, amely a nyugdíjtörvényben is rögzített kifizetési garanciát erősíti meg. Így abban az esetben, ha a járulékbevételek nem lennének elegendőek a nyugdíj- és egészségügyi kiadásokra, a költségvetésben külön pótlólagos előirányzatban kell biztosítani a teljes költségfedezetet - olvasható a nyugdí portálon. Összevont járulék Jövőre egyetlen társadalombiztosítási járulékká vonják össze a biztosítottak által jelenleg négy különböző jogcímen fizetett járulékokat (10% nyugdíjjárulék, 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3% pénzbeni egészségbiztosítási járulék, 1, 5% munkaerőpiaci járulék).
A kormány a vírushelyzetet használja alibiként, hogy az eddigieknél is messzebb menjen a munkavállalók kiszolgáltatottságának fokozásába – állították egybehangzóan azok a szakszervezeti vezetők, akik május 1-én az Új Egyenlőség és a FES által szervezett online közbeszélgetés vendégei voltak. A koronavírus-járvány miatti károkat felbecsülni sem tudjuk, és nehéz megjósolni, miképpen térhetünk vissza a normális élethez. Bizonytalan, mi lesz a munkahelyekkel. Kiss Ambrus, az Új Egyenlőség szerkesztője Bábel Balázzsal, a Vasas szakszervezet alelnökével beszélgetett. Honlapunkon cookie-kat használunk, amelyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást és kedvezőbb látogatói élményt nyújtsunk látogatóink részére. Rendben